A Mikul�s a Mikl�s n�v szlov�k v�ltozata. A k�ztudatban december 6-a hagyom�nyos elnevez�s�nek sz�m�t a T�lap�val szemben – t�vesen. A szok�s �s a kifejez�s csak 19. sz�zad legv�g�n �rkezett Magyarorsz�gra, �gy csup�n harminc-negyven �vvel id�sebb, mint a T�lap� sz�. (A kort�rsak k�l�nben a Mikul�s elnevez�st ellenezt�k szlov�k eredete miatt.)

Az aj�nd�koszt� Mikul�s eredetileg a katolikus vall�s� vid�keken Szent Mikl�snak, a Lycia r�mai provinci�ban fekv� Myra p�sp�k�nek n�pies alakja. A modern magyar n�phagyom�ny szerint december 5. �jjel�n – december 6. hajnal�n megl�togatja a gyermekeket, s ha az elm�lt �vben j�l viselkedtek, kisebb aj�nd�kot ad nekik. A szint�n haszn�latos T�lap� kifejez�s a 20. sz�zad els� harmad�ban keletkezhetett, m�r a k�t vil�gh�bor� k�z�tt is haszn�lt�k a Mikul�s sz� szinonim�jak�nt.

A Mikul�shoz k�thet� magyar n�phagyom�ny a globaliz�ci� hat�s�ra megv�ltozott: addig am�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mikul�s alakja a mennyben �lt, a gyerekeket az �gb�l figyelte, seg�t�i pedig man�k, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyaszt�i t�rsadalmakban egyre ink�bb elterjed az a n�zet, hogy Mikul�s, illetve orsz�gonk�nt m�s-m�s alak, aki Mikul�sunk megfelel�je, a Lappf�ld�n �l, sz�nj�t r�nszarvasok h�zz�k, a seg�t�k pedig �ltal�ban elmaradnak mell�le.

T�rt�nete

Egy szeg�ny embernek h�rom l�nya volt, akiket megfelel� hozom�ny hi�ny�ban nem tudott f�rjhez adni. �gy az a sors v�rt r�juk, hogy hajadonok maradnak �s prostit�ci�ra k�nyszer�lnek. Mikl�s myrai p�sp�k elhat�rozta, hogy seg�t rajtuk, de szem�rmess�gb�l vagy szer�nys�gb�l ezt titokban tette. Az �j leple alatt egy-egy arannyal telt ersz�nyt tett a szeg�ny ember ablak�ba. Egyes v�ltozatok szerint ezt h�rom egym�st k�vet� �jjelen tette, m�sok szerint h�rom egym�st k�vet� �vben. Mindk�t v�ltozat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakoz�t, hogy megk�sz�nje neki az aj�nd�kot, de Mikl�s azt mondta, hogy egyed�l Istennek tartoznak k�sz�nettel.

Szent Mikl�s fenti legend�ja �s december 6-iki egyh�zi �nnepe kapcs�n terjedt el a 19. sz�zadban a v�rosokban, hogy a Mikul�s az ablakokba helyezett kitiszt�tott cip�kbe szaloncukrot vagy kisebb �dess�gekb�l �s d�ligy�m�lcs�kb�l �ll� piros csomagot tesz december 6-�n. Szem�lyesen is lehet tal�lkozni a Mikul�ssal. Ekkor a d�szes piros ruh�s, nagy feh�r szak�ll� p�sp�k�t fekete krampuszok (val�j�ban �rd�g�k) k�s�rik, �s a rossz gyerekeket ijesztgetik, virg�ccsal fenyegetik vagy finoman meg is vessz�zik.

A n�met ter�leteken Mikul�s megfelel�je a Nikolaus. Nem �sszet�vesztend� a kar�csonykor a J�zuska (Christkind) helyett aj�ndokot hoz� Weihnachtsmannal. A protest�ns (evang�likus) gyerekek nem december 6.-�n v�rj�k a Nikolaus-t, hanem saj�t "Pelzetm�rtel" n�ven ismert aj�nd�koz�jukat Szent M�rton napj�n, azaz november 11.-�n. Angolsz�sz ter�leteken (f�leg az Amerikai Egyes�lt �llamokban) Santa Claus n�ven kar�csonyi aj�nd�khoz� alakk� v�lt Mikul�s, �s t�rt�nete szerint az �szaki-sarkon lakik. A gyerekek kar�csony el�tt levelet k�ldenek neki k�v�ns�gaikkal. A Mikul�s a T�lap�, r�nszarvas-vontatta sz�nj�val december 25-�n egy �jszaka alatt k�rbej�rja a F�ldet, �s a kandall�ra tett zoknikba, harisny�kba apr� aj�nd�kokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel �s s�tem�nnyel v�rj�k. Skandin�vi�ban a sarkk�r�n t�li vid�kekhez, hagyom�nyosan Lappf�ldh�z k�tik alakj�t. A finn Mikul�st Joulupukkinak h�vj�k. A 20. sz�zadban a Szovjetuni�ban Gyed Moroz, azaz Fagy Ap� szor�totta h�tt�rbe Szent Mikl�st, Moszkva �s Oroszorsz�g v�d�szentj�t. Gyed Moroz �j�v napj�n hozott aj�nd�kokat.


A Mikl�s-nap Magyarorsz�gon

A hagyom�nyos �nnepl�s a v�rosokban �s a falvakban az �larcos, jelmezes j�t�k (alakoskod�s) volt Mikl�s-napon, december 6-�n, amely nyugatr�l �rkezett Magyarorsz�gra. Nem ismert, hogy a n�pszok�s mikor ker�lt pontosan Magyarorsz�gra, a 18. sz�zad v�g�n megjelent tilt�s �rulkodik el�sz�r jelenl�t�r�l. A tilt�s oka a gyermekek ijesztget�se volt, mivel nem a ma ismert, j�kedv�, pirospozsg�s Mikul�s j�rt h�zr�l h�zra, hanem egy f�lelmetes, koromfekete arc�, l�ncot cs�rget� r�m, aki egyszerre jutalmazott �s b�ntetett.

T�bbf�le eredetmagyar�zat alakult ki, a legelterjedtebb �ll�spont szerint a r�miszt� alak Odin germ�n f�isten tov�bb�l�se, akinek kett�ss�ge, a j� �s a rossz mutatkozik meg a december 6-i szok�sban: j�s�gos alakja aj�nd�kot oszt, m�g b�ntet� alakja ijesztgetett. A falvakban eg�szen a 20. sz�zad utols� harmad�ig �lt a l�nccs�rget� alakoskod�s, akit v�g�l kiszor�tott a j�s�gos Mikul�s.

Az aj�nd�kosztogat�, mosolyg�s, piros ruh�s Mikul�s a v�rosokban jelent meg el�sz�r a 19. sz�zad v�g�n, val�sz�n�leg f�ggetlen�l a Mikl�s-napi szok�st�l. A kipucolt cip�kbe �s csizm�kba aj�nd�kot rak�, �jjel k�zleked� Mikul�st egyre ink�bb �sszek�t�tt�k Szent Mikl�s szem�ly�vel: am�g a 19. sz�zad v�g�n megjelent sz�t�rak a szent p�sp�ki munk�j�t emelt�k ki, addig 20. sz�zad els� fel�ben m�r j�t�konys�ga ker�lt a k�z�ppontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az ut�bbir�l eml�keznek meg.