Az �j�vi fogadalmak t�rt�nete Kr.e. 153-ra dat�l�dik vissza, amikor Janus – a kezdet �s v�g istene a r�mai mitol�gi�ban, a janu�r h�nap n�vad�ja – a napt�r elej�re ker�lt. Mivel k�tarc� istens�g volt, k�pes volt egyszerre visszatekinteni a m�ltba �s el�re l�tni a j�v�be, ez�ltal az �si fogadalmak szimb�luma lett. Ilyenkor sok r�mai bocs�natot k�rt ellens�geit�l �s aj�nd�kokat adott �t az �j�v kezdete el�tt.
      
Az �j�v nem mindig janu�r 1-j�n kezd�d�tt, �s ma sem mindenhol kezd�dik e napon. Csak azok a kult�r�k �nneplik ilyenkor, amelyek a 365 napos napt�rat haszn�lj�k. Kr.e. 46-ban Julius Caesar bevezetett egy �j kalend�riumot, amely jobban t�kr�zte feloszt�s�ban az �vszakok m�l�s�t, mint a kor�bbiak. Janu�r 1-je ekkor lett a napt�r els� napja, �s az els� h�nap ekkor nyerte el nev�t Janus, a kezdet �s v�g istene ut�n.

December 31-�n �jf�lkor a r�maiak elk�pzelt�k, amint Janus visszan�z az ��vre �s m�sik arc�val a j�v�be tekint. Ezen az �jszak�n szerencsehoz� aj�nd�kokat adtak egym�snak, egy id� m�lt�n f�k�nt a csonth�jas term�sek (pl. di�) �s a Janus arc�val nyomott �rme lett a legn�pszer�bb aj�nd�k.
      
A k�z�pkorban a kereszt�nyek december 25-re, J�zus sz�let�s�re tett�k �t az �j�v napj�t. K�s�bb azonban m�rcius 25-re v�ltoztatt�k ezt a d�tumot, mert ekkor tartott�k az Angyali �dv�zlet �nnep�t. A XVI. sz�zadban azt�n XIII. Gergely p�pa fel�lvizsg�lta Caesar kalend�rium�t, �s visszahelyezte az �vkezd�s napj�t janu�r 1-re. Ez ut�bbi k�t napt�rban az a k�z�s, hogy mindkett� a Naphoz igazodik: egy �v annyi id� benne, amennyire a F�ldnek sz�ks�ge van ahhoz, hogy a Napot k�rbej�rja, s mely alatt az �vszakok ugyanazon sorban ism�tl�dnek.
      
N�h�ny kult�r�ban azonban holdnapt�rakat haszn�lnak – ebben egy �v kevesebb, mint 365 nap, mivel a h�napok a holdf�zisokhoz igazodnak. Ilyen p�ld�ul a k�naiak napt�rja is: n�luk az �j�v akkor kezd�dik, mikor a Nap bel�p a V�z�nt� csillagjegy�be �s el�rkezik az els� holdt�lte (ez valamikor janu�r 19. �s febru�r 21. k�z�tt k�vetkezik be).
Noha nem mindenki tartja ugyanakkor ezt a jeles napot, az minden kult�r�ra elmondhat�, hogy hatalmas �nnepl�ssel �s szerencsehoz� t�rgyakkal l�pnek �t a r�gib�l az �j �vbe.

Babon�k, hiedelmek,szok�sok

- Mosakodjunk friss v�zben! Kora reggel mosakodjunk friss v�zben, hogy eg�szs�gesek maradjunk.
"Aki reggel a k�tr�l els�nek meri vizet, elviszi az aranyvizet, �s eg�sz �vben szerencs�s lesz."
      
- Ha �j�v els� napj�n az els� l�togat� asszony vagy l�ny, az bizony szerencs�tlens�get jelent, viszont ha f�rfi csenget be els�nek azon a napon, az �ppen az ellenkez�j�t jelentheti, m�gpedig szerencs�t.
      
- Ha tehetj�k, ezen a napon ne h�vjunk orvost, �s ne is menj�nk orvoshoz, mert akkor betegs�ggel t�ltj�k majd a k�vetkez� �vet.
      
- Ne veszekedj�nk! �j�v els� napj�n igyekezz�nk tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l, mert k�l�nben az eg�sz �vet veszeked�ssel fogjuk t�lteni.
      
- Egy�nk sok lencs�t, �s �gy az �v sor�n soha nem �r�l ki a p�nzt�rc�nk. A lencs�t egyes vid�keken babbal, vagy m�s szemes term�nnyel helyettes�tik.
      
- S�ss�nk pog�cs�t, �s Szilveszterkor �rm�t is s�ss�nk bele. Aki a szerencsep�nzt megtal�lja, annak b�s�ges lesz a k�vetkez� �ve. Fontos, hogy a pog�cs�nak m�g �jf�l el�tt el kell fogynia, k�l�nben az eg�sz a visz�j�ra fordul!
      
- Ne egy�nk pulyk�t, mert m�rget hozunk a h�zhoz.
      
- A szerelmesek, h�zasuland�k k�l�n figyeltek, hogy a m�zes b�d�n teli legyen, illetve hogy legyen m�z a h�zn�l, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat m�zzel, �s �jf�lkor �gy v�ltanak cs�kot, akkor �des �s hossz� lesz a szerelm�k, h�zass�guk. Ezt a babon�t ak�r ma is ki lehet pr�b�lni.

�kori szok�sok

Az �j�vk�sz�nt�s a leg�sibb szok�sok egyike – a tud�sok ismeretei szerint m�r 4000 �vvel ezel�tt, Babilonban is tartott�k m�r, igaz, ekkor m�g (a mai napt�r szerinti) m�rcius 23-�n. B�r a babiloniaknak nem volt napt�rjuk, a k�s� m�rcius id�szaka m�gis logikus v�laszt�s, ha az �jrakezd�st kell meg�nnepelni. Hiszen ilyenkor kel �letre �jra a term�szet, ny�lnak a vir�gok – ehhez k�pest a janu�r elseje teljesen jelent�ktelen, nincs se mez�gazdas�gi, se egy�b jelent�s�ge. A babiloni �j�vet 11 napon �t �nnepelt�k, �s minden napnak megvolt a maga forgat�k�nyve. �gy h�t tal�n nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a modern kori szilveszter feltehet�leg csak halv�ny pr�b�lkoz�s az akkori rendezv�nyekhez k�pest.