Az adventi id�szak

Advent (�dvent, �rj�vet) a kereszt�ny kult�rk�rben a kar�csonyt (december 25-�t) megel�z� negyedik vas�rnapt�l kar�csonyig sz�m�tott id�szak. A kar�csonyi �nnepk�r advent els� napj�val kezd�dik, �s v�zkeresztig (janu�r 6-ig) tart. Advent els� vas�rnapja egy�ttal az egyh�zi �v kezdet�t is jelenti.

Advent a kar�csony (december 25.) el�tti negyedik vas�rnappal – m�s megfogalmaz�sban a Szent Andr�s apostol napj�hoz (november 30.) legk�zelebb es� vas�rnappal – veszi kezdet�t,�s kar�csonyig tart.
Advent eredete a 4. sz�zadig ny�lik vissza.VII. Gergely p�pa n�gyben hat�rozta meg az adventi vas�rnapok a sz�m�t.
Advent els� vas�rnapja, a kereszt�ny egyh�zi �v els� napja mindig november 27. �s december 3. k�z� esik.

A december 25. el�tti utols� vas�rnap advent negyedik vas�rnapja, az azt megel�z� advent harmadik vas�rnapja, �s �gy tov�bb. 2006-ban az�rt volt �rdekes advent negyedik vas�rnapja, mert december 24-�re esett, a legk�s�bbi id�pontra, amely m�g kar�csony el�tt van, hiszen ez a nap kar�csony el�est�je, vagyis szenteste (ebb�l k�vetkezik, hogy advent els� vas�rnapja nem lehet k�s�bb, mint december 3.)
*******
Az advent sz� jelent�se

Az advent sz� jelent�se „elj�vetel”. A latin „adventus Domini” kifejez�sb�l sz�rmazik, ami annyit tesz: „az �r elj�vetele”. A kar�csonyt megel�z� v�rakoz�s az elj�vetelben �ri el jutalm�t. R�gebben egyes vid�keken „kisb�jtnek” nevezt�k ezt az id�szakot.

  

SZOK�SOK

Egyh�zi szertart�sok �s szok�sok

A katolikus egyh�zban advent liturgikus sz�ne a lila (viola), mely a b�nb�natot, a szent fegyelmet �s �sszeszedetts�get jelk�pezi. Advent harmadik vas�rnapj�n, �r�mvas�rnap (gaudete vas�rnap) az �r elj�vetel�nek k�zels�g�t �nneplik; e nap liturgikus sz�ne a r�zsasz�n. Az eg�sz id�szakban d�sztelen a templomi olt�r, az orgona szerepe pedig az �nekek k�s�ret�re korl�toz�dik.

Elterjedt szok�s az adventi h�tk�znapokon hajnali (rorate) mis�t tartani. E szertart�sokon k�l�n�s hangs�lyt kap a megv�lt� v�r�sa �s Sz�z M�ria tisztelete.
Ugyancsak adventhez k�thet�k az �-antif�n�knak nevezett egyh�zi �nekek. Nev�k onn�t ered, hogy az „�!” felki�lt�ssal kezd�dnek.

  

Szentcsal�d-j�r�s

A szentcsal�d-j�r�s a 20. sz�zad elej�r�l sz�rmaz� katolikus szok�s. A h�vek minden nap m�s h�zhoz visznek egy a Szent Csal�dot �br�zol� k�pet, �s e k�pn�l im�kat mondanak, s kisebb szertart�sokat mutatnak be. A n�pszok�s arr�l a bibliai esem�nyr�l eml�kezik meg, amikor a gyermek�t v�r� Sz�z M�ria �s Szent J�zsef Betlehembe �rv�n sz�ll�st kerestek maguknak.

  

B�jt

Kor�bban szok�s volt az adventi id�szakban b�jt�t tartani. Az adventi b�jti id� alatt tiltott�k a zajos mulats�gokat �s az �nnep�lyes h�zass�gk�t�seket, de az ut�bbit az 1661. �vi nagyszombati zsinat p�sp�ki enged�lyt�l tette f�gg�v�. A b�jt�l�s hagyom�nya a 20. sz�zad k�zep�n t�nt el.

Adventi koszor�

Adventkor a 19–20. sz�zad �ta szok�s koszor�t k�sz�teni. Az adventi koszor� �s�t 1839-ben Johann H. Wichern n�met evang�likus lelk�sz k�sz�tette el: egy felf�ggesztett szek�rker�ken 23 gyerty�t helyezett el, melyek k�z�l minden nap eggyel t�bbet gy�jtott meg kar�csonyig.

Ma az adventi koszor� �ltal�ban feny��gb�l k�sz�tett k�r alak� koszor�, melyet n�gy gyerty�val d�sz�tenek. A gyerty�k sz�ne katolikus k�r�kben egy r�zsasz�n kiv�tel�vel lila, mert a katolikus hagyom�nyok szerint az advent sz�ne a lila, a b�nb�nat �s a megt�r�s jelk�pe, a koszor� n�gy gyerty�ja k�z�l – a meggy�jt�s sorrendj�ben – az els�, a m�sodik �s a negyedik lila, m�g a harmadik, a k�zelg� �nnepet szimboliz�lva: r�zsasz�n. A negyedik sz�ne a b�nb�nat sz�ne, a lila - az adventi felk�sz�l�s sor�n ugyanis ugyan�gy �nmegtart�ztat�ssal, b�nb�nattal k�sz�lnek a kereszt�nyek a k�zelg� kar�csonyra, mint h�sv�t el�tt. A r�zsasz�n gyertya pedig a k�sz�b�n �ll� �nnep f�l�tt �rzett �r�m�t jelenti, az �r�m sz�ne a feh�r, de ha ez lil�val keveredik, akkor r�zsasz�n lesz bel�le.

Az elvil�giasodott szok�sok szerint azonban, ma m�r sokfel� k�l�nb�z� sz�n� gyerty�kkal d�sz�tik az adventi koszor�t, z�ld, s�rga, k�k, feh�r, arany, ez�st, narancss�rga �s szinte b�rmilyen sz�n� lehet. A gyerty�kat vas�rnaponk�nt (vagy el�z� este) gy�jtj�k meg, minden alkalommal eggyel t�bbet.
A vil�g�t� gyerty�k sz�m�nak n�veked�se szimboliz�lja a n�vekv� f�nyt, amelyet Isten J�zusban a v�rakoz�nak ad kar�csonykor. Az adventi koszor�n mind a n�gy gyertya egyszerre �g az utols� vas�rnapon.

Adventi napt�r

Az adventi napt�r haszn�lat�nak n�pszok�sa 1900 k�r�l kezd�d�tt, kialakul�sa egy n�met �desany�hoz k�t�dik, akinek kisfia, Gerhard, m�r hetekkel az �nnep el�tt t�relmetlenkedett a v�rva-v�rt �s megszokott kar�csonyi aj�nd�kok miatt. Az �desanya ez�rt �rdekes �s meglep� j�t�kot tal�lt ki gyermeke sz�m�ra: egy kem�ny pap�rlapot huszonn�gy r�szre osztott, mindegyik r�szre r�t�z�tt egy-egy darab csokol�d�t, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet k�z�l�k. Mikor a kisfi� feln�tt, nem felejtette el �desanyja meglepet�s�t, �s �zleti v�llalkoz�sba kezdett. Olyan napt�rt szerkesztett, amelyen huszonn�gy ablakocska m�g� egy-egy darab csokol�d� vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spalett�k kinyit�sa ut�n v�ltak l�that�v�.