Az a nap, amelyen a nyugati vilg elbcszik az vtl, I. Szent Szilveszter pprl kapta a nevt, akit 314-ben vlasztottak a keresztny egyhz vezetojnek s 335-ben, ppen december 31-n hunyt el Rmban.
Az nnep a nyugati kultrkrben sokig ide-oda toldott. Volt id, mikor december 24-n nnepeltk, de elfordult, hogy elrecsszott vzkereszt, illetve a Hromkirlyok napjra, janur 6-ra, s csak nhny vszzada, 1691-ben XII. Ince ppai dntsvel rgzlt janur elsejre.
Babonk:
- A rgi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az j esztendben sem fogunk hinyt szenvedni.
Teht hagyj telt a htben, meg a kamrban.
- Az sem mindegy, hogy mi kerl az asztalra.
Szrnyast nem szabad enni, mert az htrafel kapar, malacot viszont ajnlott, mert az elrefel tr.
- Szintn szoks a janur 1-i lencsefzelk vagy lencseleves elfogyasztsa, hogy anyagiakban se legyen hinyuk, a lencse formja ugyanis az aprpnzre emlkeztet.
- A hallal is jobb vatosnak lenni, mivel foly menti vidkeken szerencst hoz
(ahny pikkely, annyi pnz),
mshol viszont baljs llat, hiszen vele elszik a hziak szerencsje.
- A boldogsgot s az letet tbbfle rtessel lehet hosszra nyjtani.
Minl gazdagabb, bvebben adagolt a tltelk a rtesben, annl bvebben mri a boldogsgot az g az j esztendben.
- Rgi szoks az egsz kenyr megszegse is, hogy mindig legyen a csaldnak kenyere.
- Az egyik leglnyegesebb az, hogy jfl eltt nem szabad lefekdni, bren kell fogadni az j esztendt. Ennek az si magyarzata az, hogy biztostani kell a folytonossgot a rgi s az j kztt, nem szabad az tmenetet alvssal megszaktani.
- Szintn si szoks a klnfle zajkelts, rgebben kereplkkel, kolompokkal, ma paprtrombitval s petrdval. A szoks eredetileg arra vezethet vissza, hogy elriasszuk az rt szellemeket az egsz elkvetkez esztendrl.
- Ahogyan nnepeljk az jszakt, olyan lesz az egsz esztend.
Ezrt ajnlatos a kellemes trsasg, a bsges lakoma, legyen tel a htben s a kamrban is. Viszont hasonl okbl adssgot nem ajnlatos thozni az elz vrl, a tartozst illik kiegyenlteni mg az vben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
